Tervezett SzenzoMotoros Tréningek

 

TSMT-I. / TSMT-II. bemutatása

Neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat  (3 hónapos kortól 5 éves korig)
Állapot- és mozgásvizsgálat ( 5 éves kortól)
Egyéni tervezett szenzomotoros tréning (TSMT-I.)
Csoportos tervezett szenzomotoros tréning  (TSMT-II.)

A TSMT-módszerek regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező, eszközigényes mozgásfejleszési lehetőségek. Elméleti alapja azonos a szenzoros integrációs terápiákéival, de  az edzéselmélet alapszabályainak alkalmazását beépítve hatékonyabb magyar módszer.

Három hónapos kortól két éves korig olyan fejlődési skálát használunk, mely háromhavonta összesen húsz területet mér, mely megmutatja, hogy a vizsgált gyermek mely területeken teljesített a normál tartományban, esetleg alatta vagy felette.
Három és öt éves kor között olyan szenzomotoros vizsgálatot veszünk fel, amelyben vizsgáljuk az organikus éretlenségre utaló reflexeket, testtartásokat, izomtónus-szabályzási eltéréseket, a finommotoros tevékenységet, a hallás-válasz memóriát és a befogadó és kifejező nyelvi készséget.

Öt éves kortól egy pontozáson alapuló, a teljesítményt százalékban is kifejező neuro-és szenzomotoros vizsgálat felvétele a gyermek felmérésének, majd fejlesztésének kiinduló pontja.
Az ötéves kortól felvehető Állapot- és mozgásvizsgálat segítségével meg lehet határozni a vizsgált gyermek organikus érettségének (éretlenségének) szintjét, kimutatható a vizsgált 40 készség- és részképesség profilja, illetve előremutató adatok is megállapíthatók az iskolai beválás sikerességére vonatkozóan.

 

TSMT-I. / Egyéni terápia

Egyéni terápia javasolt, ha a vizsgálat eredménye ezt indokolja, vagy a gyermek nem együttműködő, nem hozható vizsgálati helyzetbe.
Ötszáznyolcan feladatunk van, amelyekből a gyermek vizsgálati eredményét alapul véve egyéni feladatsort állítunk össze és betanítunk a szülőknek, amelyet otthon végeznek gyermekükkel.
2–3-4 hetente kontrollvizsgálat keretében bemutatják az aktuális állapotot.
Egy-egy tréninget 8–12 hétig kell a gyermek állapotának megfelelő mennyiségben végrehajtani. 
Általában 3-6 egyéni tréning után jutnak a gyerekek olyan fejlettségi szintre, hogy képesek legyenek a csoportos TSMT-fejlesztésben részt venni. A foglalkozások 4-8 fős csoportokban történnek.

TSMT mozgásfejlesztés, TSMT torna a csillagtornában

 

 

TSMT-II. / Csoportos terápia

Csoportos terápiát javaslunk heti 1-2-3 alkalommal azoknak a gyerekeknek, akiknek a vizsgálati eredménye a veszélyeztetett övezetbe esik, illetve a figyelem, az irányíthatóság, a feladattudat és a tanulás terén gyengébben teljesítenek kortársaiknál, valamint az egyéni terápia hatására csoportéretté válnak.
Hatszáznyolcvan feladatunk van, melyet a fokozatos nehezedés és terhelés elve alapján folyamatosan építünk be a tréningekbe.
A TSMT-II-tréningeket csak sok eszköz alkalmazásával lehet eredményesen megtartani. Az eszközökön végzett változatos mozgásformák elősegítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a praxis javulását, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a lateralitás, a dominancia beérése mellett a szerialitást, a ritmusérzéket és a motoros kreativitás fejlődését is.

TSMT mozgásfejlesztés gyerekeknek, TSMT torna a csillagtornában

 

 

Mozgásfejlődés

Mozgásaink genetikusan kódolt fejlődési program eredményeképp alakulnak, változnak, érnek.
Ezek a mozgások adják az alapot a világ megismeréséhez, s az abban való létezésünknek, eligazodásunknak.
Már magzati korban elkezdődik a külvilág ingereire történő reagálás és a korai mozgások megjelenése, begyakorlása.
Mire az újszülött világra jön, már rendelkezik a túléléshez szükséges jellegzetesen emberi reflexekkel, mozgásmintákkal (ezekről még lesz szó később).
Az újszülött még nincs tisztában, hogy hol kezdődik és meddig tart az ő teste, hiszen mozgásai még nem akaratlagosak. Napról napra tanulja meg irányítani a testét.
Fontos a megfelelő, ingergazdag környezet, a szülő teremtette lehetőség és motiváció a mozgásra, a világ felfedezésére.

 

Helyzet- és helyváltoztatás

0-1 (hónap)    Világrajövetelt követően végtagok véletlenszerű,mozgása észlelhető. Később hason fekve fejét rövid ideig emeli, fejét kismértékben és rövid ideig oldalra fordítja.
1-2    Hason fekvő helyzetben fejét emeli, emelt helyzetben néhány másodpercig megtartja.
2-3    Hason fekvő helyzetben felemelt fejét stabilan megtartja.
3-4    Segít, alkalmazkodik a felemeléshez. Háton fekve hát- illetve gerinc melletti izomzatát megfeszítve törzsét emelgeti.
4-5    Hátán fekve fejét, vállát emeli. Hátáról oldalra fordul.
5-6    Hason fekvő helyzetben alkarjára támaszkodva mellkasát felemeli. Hátáról a hasára fordul, hasáról a  hátára fordul,
6-7    hason kúszni kezd.
7-9    Önállóan felül, négykézláb mászik . Támaszték nélkül ül (kitámaszt
9-10    Önállóan leül, ülve játszik. Ülésből mászóhelyzetbe billen. Kapaszkodva feláll, bútor mellett oldalazik.
10-12    Kapaszkodva feláll, álló helyzetét önállóan megtartja.
12-15    Önálló járás – széles alapú, teli talpas.
15-18    Biztos járású, lépcsőn felmászik.
18-21    Kézen fogva le-, majd felmegy a lépcsőn.
21-24    Guggolva játszik.
24-27    Önállóan fel- és lemegy a lépcsőn, ügyesen szalad.
27-30    Egy lábra áll (rövidebb ideig), páros lábbal fel tud ugrani.
30-33    Lábujjhegyen jár, rajzolt vonalon pontosan végigsétál.
33-36    Lépcsőn váltott lábbal közlekedik, egy lábon ugrál, szökdécsel.

 

Finommozgás, manipuláció

3-4 hó      Játszik a kezével, megérinti a feléje nyújtott tárgyakat.
4-5 hó      A meglátott tárgy felé nyúl, a kezébe adott
                              tárgyat rázza, lóbálja,  szájába veszi.
5-6 hó      A meglátott, elérhető tárgyat két kézzel megragadja és megtartja (kb.
                              fél  percig). Kis tárgyat felemel.
6-7 hó      Két tárgyat is megtart, a tárgyakat egyik kezéből a másikba átteszi.
7-8 hó      Egy tárgyat másik (nyugvó) tárgyhoz ütöget.
9-10 hó    Mutatóujj-hüvelykujj szembeállításával (oppozíció) emel fel kisebb  tárgyakat.
10-12 hó  Tárgyakat egymásba tesz. Pontos oppozícióval (ld. fentebb) apróbb  tárgyat is felemel.
12-15 hó  Labdát gurít, cipőjét lehúzza, megjelenik a három tárgyas manipuláció,  a Montessori karikákat leszedegeti.
15-18 hó   A Montessori-tornyot felépíti (méret és színek figyelembe vétele nélkül).
18-21 hó   Cipőjét kifűzi, labdát dob.
21-24 hó   Labdát dob és elkap, nagy lyukú gyöngyöt fűz.
30-33 hó   Gombokat kioldja.
33-36 hó   Ki- és begombol, cipőjét befűzi (még nem szabályosan).

 

Beszédfejlődés

A beszéd az emberek közötti kommunikáció fontos eszköze. A gyermek beszéde a felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki.
A gyermek a beszédszerveivel való játszás közben a gagyogással fejleszti ki a beszéd alapjait azáltal, hogy elsajátít egyes izommozdulatokat. Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik ki a beszédkészsége.
A beszéd megértése az első szavak kimondását már megelőzi. Megérti a gyermek a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Az értelmes beszéd kialakulásának kezdetén egytagú szótagokkal jelöl meg egy-egy szót (pl. ma-maci, bo-bohóc,stb.), majd a szótagok ismétlésére kerül sor.
A gyermek beszédének kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet tudatos nevelő munkája, a megfelelő beszédpélda. Az utánzási reflex ugyanis ebben az időszakban a legerőteljesebb.
A beszédfejlődés folyamata részletesen
0-1 hó: torokhangokat ad
1-2 hó: gőgicsélni kezd, torokhangokat ad
2-3 hó: folyamatosan gőgicsél, “válaszol”, egyszerű magánhangzókat is kiejt (a, ó, e)
3-4 hó:  folyamatosabban és változatosabban gőgicsél, azonos hangot kétszer ejt ki
4-5 hó: gagyogás közben többféle hangot is kiejt elmosódottan, hangosan tud kacagni
5-6 hó: “szót ért” gondozás közben, ah-oh szótagot gagyog
6-7 hó: egyre árnyaltabban gagyog, gurgulázik, nyögdécsel, “beszélgetést” kezdeményez
7-8 hó: kicsit tagoltabb a gagyogása, megismétel hallott hangokat, s megjegyzi a leggyakrabban hallottakat, harap és rág, hangokat utánoz, bu-ma-da-ba szótagokat jól ejt ki, a “nem” -re reagál időnként, mam-mam-ot is mond (főleg síráskor)
9-10 hó: két szótagot elmosódottan ki tud ejteni (ma-ma, ba-ba), hallgat a nevére
11-12 hó: szót, szótöredéket használ (a mama, baba helyes használata), egylépéses felszólítást teljesít (kívánságait jelzi), szavai mondatértékűek: a “mama” jelenthet hívást, kérést, segítséget
12-15 hó: kétszavas mondatot használ, két szótagot is kiejt, 3-4 szót mond, kommunikálni akar
15-18 hó: egyre nagyobb a passzív és aktív szókincse, tisztábban ejti ki a szavakat, kétszavas utasítást teljesít, ismeri a “köszönöm” és “szervusz” értelmét, egyszerűbb mesékre, népi gyermekdalokra figyel
18-21 hó: egyszerű bővített mondatokat használ, az enni-innivalót megnevezve kéri, 10-30 szava van, 2-3 szavas mondatokat használ, visszamond két szót
21-24 hó: összetett mondatokat használ, kb. 50 szavas szókincse van, háromlépéses utasítást végrehajt, elkezd személyes névmásokat használni
24-27 hó: folyékonyan beszél
27-30 hó: képeskönyvből „mesél” névmásokat, ragokat használ, megkérdezi a tárgyak nevét
3 éves korig: többes számot használ, összetett mondatokban beszél, teljes nevét ismeri és mondja, dallamokat ismer, 5-ig számolhat, 3-4 szavas ragozott mondatokat használ

 

Szenzoros rendszereink: érzékelés, észlelés

1.  szagló rendszer: szagok felvétele
2. ízlelő rendszer:  az ízek (édes,sós,savanyú,keserű) beazonosítása, megkülönböztetése,
3. taktilis rendszer:
– hideg,meleg, bőrt érő nyomás, fájdalom azonnali megérzése és beazonosítani tudása (eredethez kötés)
– tárgyak felszínének, anyagsűrűségének tapintással történő meghatározása
– forma-, méret szerinti azonosítás, differenciálás
A BIZALOM, A BIZTONSÁGÉRZET, A KÖTŐDÉSEK, A MEGNYUGTATHATÓSÁG a megfelelő mennyiségű, minőségű taktilis ingertől alakul ki.
4. vizuális rendszer:
– a szemkontaktus,
–  a tekintet „tisztasága”, élénksége
– tartós vizuális figyelem képessége
– fixálás
– mozgó tárgy követése
– képek „letapogató” szemmozgással történő nézése
– közelítés-távolítás követése
5. auditív rendszer:
– folyamatos hallásfigyelem (0-30 decibel között a mély és magas hangok azonosítása és megkülönböztetése)
– hangazonosítás/ hangkonstancia
– beszédértés (szó, mondat)
6. egyensúlyszerv:
– egyensúlyi szabályozás + izomtónus beállítás statikus ill. dinamikus helyzetekben    
– a szenzoros (látás,hallás) a beszéddel kapcsolatos és a magasabb kognitív funkciókért felelős területek érése a KORAI TAPASZTALATOK FÜGGVÉNYE (ingerek hatására)
– a világgal való adekvát kapcsolat alapja
– a vesztibuláris ingerek stimulálják a látó és a halló rendszereket – 1 körön vannak,  biokémiailag kapcsoljuk be   >   élénkítés
– vizuális és/vagy auditív alulműködés esetén vesztibuláris ingerekkel az éberség, aktivitás, tartósabb figyelem szintje beállítható
– a szenzoros rendszer aktiválása, normalizálása vesztibuláris ingerekkel megvalósítható

Szenzoros integráció

Szenzoros és motoros területre osztjuk az agyat:
felfog (érzékszervek) + feldolgoz + összerendez (integráció) > központi idegrendszer > motoros választ ad
A szenzoros integráció az a képesség, amellyel szervezzük és feldolgozzuk a különféle érzékelési csatornákból származó információkat, majd ezeket kapcsolatba hozzuk egymással, szintetizáljuk, hogy azoknak megfelelő adaptív válaszokat adjunk (mozgásos válaszok, beszéd, mentális folyamatok).

Ismeretek szerzése:
– látás:     80 %
– hallás:   15 %
– szaglás:   3,5 %
– tapintás: 1,5 %
– egyéb:

A sikeres iskolai beválás előfeltételei
Praktikus helyzet- és probléma megoldás
Figyelem
Emlékezet
Irányíthatóság
Kommunikáció (fogadás és adás)
Terhelhetőség
Monotónia tűrés
Feladattudat és feladattarás

 

Eltérő fejlődésmenet tünetei

Az eltérő fejlődésmenetre utaló tüneteket 3 nagy csoportba soroljuk:
MOTOROS, PSZICHÉS -KOGNITÍV  ÉS SZOCIÁLIS  TÜNETEK

3-6 HÓNAPOS KOR között megjelenő
MOTOROS, PSZICHÉS-KOGNITÍV  ÉS SZOCIÁLIS TÜNETEK

 

Aszimmetriák

tartós táplálkozási, nyelési, szopási nehézség,
eltérő izomtónus,
 az észlelési funkciók gyengesége,
mozgásfejlődés beindulásának hiánya
redőaszimmetria
kiflizés – opistotonus
ferde nyaktartás
repülőzés- kitámasztás hiánya
lógó fej ülésbe húzásnál
nehéz megnyugtathatóság

7-11   HÓNAPOS KOR között megjelenő
 MOTOROS, PSZICHÉS-KOGNITÍV  ÉS SZOCIÁLIS TÜNETEK
eltérő izomtónus,
ökölbe szorított kéz
 kóros együttmozgások megjelenése
aszimmetria a test két féloldalának használata között,
megkésett/felgyorsult mozgásfejlődés,
a mozgásfejlődés egyes szakaszainak hiánya és/ vagy felcserélődése,
motoros játékok hiánya, rövidsége,
egy-, kétkezes manipuláció hiánya,
a szem-kéz koordináció eltérései,
a külvilág ingereire történő lassú vagy elmaradó reagálás
a szemkontaktus hiánya
az érzelmek felfogásának hiánya,
az érzelmek megosztásának eltérése/hiánya

12-18 HÓNAPOS KOR között megjelenő
 MOTOROS, PSZICHÉS-KOGNITÍV  ÉS SZOCIÁLIS TÜNETEK
egyensúlyi zavar/gyengeség,
a mozgásutánzás eltérései, késése,
a konstanciák kialakulásának késése, elmaradása,
a kommunikációs igény késése/eltérései,
a befogadó nyelvi készség késése,
a kifejező nyelvi készség késése, artikulációs zavarok
kötődési zavar,
az együttműködési készség csökkent/kiszámíthatatlan volta

18 HÓNAPOS és 3 ÉVES KOR között megjelenő  MOTOROS, PSZICHÉS-KOGNITÍV  ÉS SZOCIÁLIS TÜNETEK
a csecsemőkori védekező reflexek, ill. a primitív reflexprofil tartós fennmaradása,
 a finommotorika sutasága
megkésett pszichomotoros fejlődés,
az ok-okozati gondolkozás megjelenésének késése,
a szerepjáték megjelenésének hiánya,
alvászavarok
autoagresszió
akaratos, öntörvényű viselkedés,
a motiválhatóság eltérései,
agresszió,
dührohamok,
játszmák,
a kontrollfunkciók gyengesége

3-6 ÉVES KOR 
között megjelenő MOTOROS tünetek
a mozgáskoordináció gyengesége / pontatlan mozgás-kivitelezés,
a primitív reflexprofil fennmaradása az integrációs időn túl,
az új mozgások tanulásának gyengesége, a mozgások tempójának lassúsága,
a mozgással kapcsolatos kontrollfunkciók gyengesége,
erőadagolási problémák,
diszpraxia, apraxia,
a grafomotorika éretlensége,
akadályozott beszédfejlődés,
hiperaktivitás,
túlzott passzivitás,
félelem a vízben,
a veszélyérzet túlzott vagy csökkent jelenléte,
az elsődleges és egyoldali dominancia késése, eltérései(keresztezett vagy kevert)

3-6 ÉVES KOR között megjelenő 
PSZICHÉS-KOGNITÍV tünetek
emlékezeti gyengeség,
az egyidejű többcsatornás figyelem és tevékenységszervezés képességének gyengesége,
a belátáson/tapasztalaton alapuló gondolkozás megjelenésének késése, lassúsága,
 testvázlat, térbeli tájékozódás, lateralitás gyengesége,
gyermekkori szorongás,
gyermekkori depresszió,
gyermekkori fóbiák,
a szobatisztaság kontrolljának késése
3-6 ÉVES KOR között megjelenő 
SZOCIÁLIS tünetek
nehezített szabályfelismerés, szabálymegértés, szabályelfogadás,
a leválások-kötődések kialakulása dinamikájának eltérései,
a segítség elutasítása,
a feladathelyzetekből való kiszállás,
a kontrollfunkciók gyengesége a viselkedésszervezés során,
 “limited social skills„ – kotlátozott szociális készségek

 

TSMT foglalkozás ára

  • FELMÉRÉS (90 perc): 10.000.-Ft

    (anamnézis + szenzomotoros vizsgálat + terápiás javaslat) – amennyiben a vizsgálat eredménye, hogy nincs szükség fejlesztésre, vagy csoportos TSMT javasolt

  • FELMÉRÉS + egyéni torna felírás (120 perc):12.000.-Ft

    (anamnézis + szenzomotoros vizsgálat + terápiás javaslat + egyéni torna írása) – amennyiben a vizsgálat eredménye, hogy egyéni fejlesztés javasolt (otthoni tréning)

EGYÉNI TSMT fejlesztés óradíjai :

  • 30 perc 3.000.-Ft
  • 45 perc 4.500.-Ft
  • 60 perc 6.000.-Ft
  • 70-90 perc (átírás) 7.000–9.000.-Ft

CSOPORTOS TSMT fejlesztés: 45 perc/alkalom

  • Ár/alkalom: 2.700.-Ft
  • Tagdíj: 1.500.-Ft
  • Jelenléti díj: 1.200.-Ft

TSMT foglalkozás kedvezmény, befizetés

  • Hónap elején bérletes befizetéssel.
  • Testvérkedvezmény: 10% mindkét bérlet árából
  • Az ár a tagdíjból és jelenléti díjból áll, amelyből hiányzás esetén a jelenléti díjat jóváírjuk a következő havi bérlet árából. Egy hónapban maximum 3 hiányzás jelenléti díját tudjuk jóváírni a következő hónapban.
To Top